Történet & érdekességek
A prágai zsidó közösség a 10. század óta él a Vltava partján. A középkorban a városon belül elkülönített negyedbe szorult, amelynek lakói évszázadokon át el voltak zárva a cseh és német polgárság lehetőségeitől – mégis virágzó szellemi és kereskedelmi életet teremtettek. Az itt élők közé tartozott a legendás Magas Rabbi Löw (Maharal), akinek neve örökre összefonódott a Gólem-legendával.
A 19. század végén, az 1890-es évek városrendezése során Josefov nagy részét lebontották. A szűk, zsúfolt utcácskák helyére széles sugárutak kerültek – a párizsi Haussmann-féle modernizáció prágai változataként. A legfontosabb épületek azonban fennmaradtak: a zsinagógák, a temető és néhány polgárház. Ezek ma a Zsidó Múzeum részei, és egységes jeggyel látogathatók.
Az Ó-új zsinagóga (Altneuschul) Európa egyik legrégebbi folyamatosan működő zsinagógája, a 13. századból. Gótikus téglaépítészete, vörös cserépteteje és a padlásán állítólag őrzött Gólem-maradványok legendája egyedivé teszik. A Pinkász zsinagóga falait 80 000-nél több cseh és morvaországi holokauszt-áldozat neve borítja – köztük Kafka rokonainak neve is szerepel a listán.
A régi zsidó temető egészen más élmény: a szűk területen évszázadokon át temetkeztek, így a sírkövek több rétegben helyezkednek egymás felett. Egyes becslések szerint akár 100 000 ember nyugszik itt, miközben a felszínen csak néhány ezer sírkő látható. A máig fennmaradt legrégebbi sírfelirat 1439-ből való.


